GASZTROPERCEK

A tél gasztronómiai felfedezése számomra kétségkívül az a csodálatos céklasütemény volt, amit Eszter blogján találtam. Ennek kapcsán a munkatársaim legnagyobb felháborodására kifejtettem, hogy a régiek sem paradicsomot és paprikát ettek telente, úgyhogy jobban tennénk, ha utálkozás és értetlenség helyett mi is visszatérnénk az olyan, egészséges, téli élelmiszerekhez, mint a krumpli, hagyma, cékla, kerékrépa stb. Azt hiszem, meggyőztem mindenkit.
Ennek örömére pedig ma magyar :) kínai kelből, póré-és vöröshagymából, FEKETERETEKBŐL remek kis téli salátát készítettem, kevés ecet, bors és csodálatos olívaolaj hozzáadásával. Friss fehérkenyérrel, lazacpástétommal, hmmmm. Az ebéd pedig házi zellerkémleves lesz, jó sűrűn, ahogy én szeretem, pirított kenyérkockák helyett ma épp napraforgómaggal tálalva. Éljenek a téli zöldek!

Amúgy meg, ja, még vissza a tegnapi naphoz, aztán remélem, itt már végre kiírom magamból a nyűgöket. Szóval, milyen is az, ha az ember fél éve nem látott barátai hazanéznek Angliából:
Conversation: "He"/-Me
csevegős "S akkor, egyetem, megvan?"
könnyed -Ja, meg, csak még a szakdolgozat...
vált "Aha, értem... S munka? Ugyanott?"

kis szünet -Hátő.., igen, egyenlőre.
bizonytalan "Nem is akarsz majd szakmádban elhelyezkedni?"
meggyőző -De, de, majd igen, csak egyenlőre, még..., tudod, ez most nehéz így itthon.
csend "Ühüm, ja, és, lakás? Még ott bérelsz, ahol előtte?"
zavart -Ja, igen, még ott, de már azér' keresgélek.
kegyetlen"El akartál onnan költözni, vagy nem?"
hablaty -Igen, igen, csak még nem tudtam, sok minden más volt.
kivár "Szüleid?"

kevésbé meggyőző Hát, most jól van mindenki szerencsére, köszi.
szünet "És... az a fiú akit említettél, hogy..."
leplezetlenül kétségbeesve-Jajjj, ne, kérlek már!!!